Iskolánk rövid története

A keszthelyi Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola olyan épületben működik, melynek alapkövét 1872-ben rakták le Ranolder János veszprémi püspök kezdeményezésére, akinek nevét a betegápolás és nőnevelés ügyében kifejtett tevékenysége tett halhatatlanná. Az 1882-ben induló Ranolder Intézet (ezt már nem érhette meg a püspök) alapításával az volt a célja, hogy a felnövekvő nemzedékek sorsát megalapozza, mert mint írta: „ Az anyákat kell tehát vallásosakká, becsületesekké, munkásokká, rend- és hazaszeretőkké nevelni, hogy fiaiknak átadják mindazt, amire őket nevelték.” 1948-ban államosították az egyházi intézményt. 2004-ben került újra egyházi fenntartásba. Alapítója a Veszprémi Főegyházmegye, Dr. Márfi Gyula érsek.

Iskolánk és a Fő téri templom kapcsolata

Az iskolában folyó nevelés alapja a keresztény értékrend. Közös szentmisehallgatások (iskola és osztálymisék), lelkigyakorlatok, egyházi ünnepeinkre való felkészülés, méltó ünneplés, a 2 órában órarendi keretben megtartott hittanóra segít a „növekedésben”. Pedagógiai programunk is az öt alapértékre épült: a szentre, igazra, tudásra, szépre és jóra. A tanévet Veni Sancteval kezdjük és Te Deummal zárjuk. Zarándoklatokat, hittantáborokat szervezünk. Célunk olyan ifjúsági közösségek kialakítása, melyekben mindenki megtalálhatja a helyét, segítségét, őszinte válaszokat kap kérdéseire. Intézményünk a keresztény ökumené szellemében nyitott a történelmi felekezetek hívei és a hitüket még keresők számára. Szeretnénk erkölcsi tartással bíró, embertársait szerető és segítő, tudásra vágyó, az igazi értékeket ápoló és megőrző diákokká nevelni a ránk bízottakat.

Szentmise: Tanév elején tanévnyitó szentmise (Veni Sancte), tanév végén hálaadó szentmise (Te Deum). Minden hónap első hétfőjén az első órában közös iskolamise. Tanév elejétől az első félév végéig, illetve a második félév elejétől a tanév végéig osztálymisék: minden héten egy osztálynak az egyik hittanórája keretében. (A tanév során így egy o

sztályra kétszer kerül sor.) A szentmisékre a gyerekek felkészülnek: megtanulják az adott időszakhoz illő miseénekeket, felolvasnak.

Szentgyónás: Az iskolamisék és az osztálymisék előtti napokban az atyák az iskolában lehetőséget biztosítanak a szentgyónásra.

Lelki napok: Adventben és nagyböjtben az ünnepre való felkészülési időszakban lelki napot tartunk, melyekre előadókat (atyákat) hívunk meg. A gyerekek az adott időszakhoz kapcsolódó filmvetítésen is részt vehetnek, illetve a szentgyónásukat is elvégezhetik. Adventben a „Szállást keres a Szentcsalád” szokását elevenítjük fel, nagyböjtben pedig keresztutat végzünk, mindkét esetben mindegyik osztály részvételével.

Elsőáldozás és bérmálás: Elsőáldozók azok a 3. osztályosok lehetnek, akik kellően felkészülnek a szentség vételére és sikeres elsőáldozási vizsgát tesznek a plébánián. Bérmálkozók a 8. osztályosok lehetnek, szintén sikeres vizsga letétele után. Mindkét esetben feltétel a rendszeres vasárnapi szentmise látogatás is.

Kórus: Iskolánk kórusa tevékenyen bekapcsolódik az egyházközség életébe egyházi énekek éneklésével a Fő téri templomban.

Szeretetszolgálat: Gyűjtés a Máltai Szeretetszolgálat részére.

Ministrálás: Az iskola diákjai rendszeresen ministrálnak az iskolai és a vasárnapi szentmisékben.

Névadónkról

Ranolder János élete és munkássága

„Menhelyet állítasz fel szűz erénynek – s hogy nevedre sose jöjjön est, lángbetűkkel rég felírta: Veszprém, Keszthely, Pápa, Kaposvár, Tapolca, Pest.”
(Ranolder János veszprémi püspökről irta egy kortárs-költő)

RANOLDER János (Pécs, 1806. máj. 16. – Csopak, 1875. szept. 12) író, püspök, tanár, könyvtáros. Középiskolába szülővárosában járt, a filozófiát és a teológiát a pesti egyetemen tanulta. Végzett teológusként 1828-ban, a püspöki irodában teljesített szolgálatot. 1829-ben szentelték pappá, majd Bécsben tanult, ahol 1830-ban doktorrá avatták. 1831–1840 között a szentírástudomány és a keleti nyelvek tanára, püspöki segédkönyvtáros Pécsett. A pesti egyetem hitszónoka és a hittan tanára. 1845-től pécsi kanonok. A veszprémi egyházmegye püspökévé 1849. november 10-én nevezték ki, 1850. január 7-én szentelték fel. Valóságos titkos tanácsos, pápai trónálló. 1867. június 8-án megkoronázta Erzsébet királynét. 1872-ben alapította a cseszneki helyi káplánságot, Sármelléken új plébániaházat emeltetett, az alsópáhokit, gógánfait, a sümegit és a sümegcsehit restauráltatta. Különösen a betegápolás és a nőnevelés ügyében tette nevét halhatatlanná. 1854-ben Veszprémbe telepítette az Irgalmas Nővéreket, akiket tanítással és betegápolással bízott meg. Még abban az évben felszentelte a nővérek és a kórház számára épített kápolnát. Tanítás céljából 1864-ben Irgalmas Nővéreket telepített Pápára, 1872-ben Tapolcára. Veszprémbe 1860-ban hívta az Angolkisasszonyokat, tanintézetet és templomot építtetett számukra. Keresztet állíttatott a Badacsony tetejére, a sümegi temetőben pedig Kisfaludy Sándornak síremléket emeltetett. A szabadságharc leverése után igen nehéz időkben foglalta el a püspöki széket. Az osztrák katonai diktatúra kegyetlenül vadászott azokra a papokra, aki részt vettek a szabadságharcban. Ranolder úgy mentette meg papjait a börtönből, hogy berendelte, megdorgálta, majd valamelyik rendházba rejtette őket. A hatóságokat arról tájékoztatta, hogy a keresett személyek büntetésüket töltik. Rendkívül művelt ember és kiváló szónok volt. Beutazta Európát és tapasztalatairól a Religio és Nevelés c. folyóiratban 1843–1844-ben Útivázlatok címen számolt be. Szaktudományát kézikönyvvel gazdagította: Hermeneutica. Pécs, 1834. Ezt a kézikönyvet sok országban, még Amerikában is használták. Rómában három kiadást is megért. A magyar bor hírnevének erősítése érdekében több szőlőt vásárolt Csopakon, Badacsonyban, a Somló-hegyen. Nagy gondot fordított a fajtanemesítésre. E cél érdekében az egyszerű embereknek is nagyszámú szőlővesszőt adományozott. A veszprémi alsóvárosi temetőben lévő családi sírboltból a hamvait 1991. október 10-én áthelyezték a Szent Mihály Székesegyházba. Veszprémben teret neveztek el róla. A város önkormányzata nevelők kitüntetésére Ranolder-díjat alapított.

Művei: Sermones sacri auditoribus suis oblati. Pest, 1842. (Egyetemi prédikációi.) – A kath. anyaszentegyház szertartásai. Veszprém, 1851. – A hitoktatás gyakorlati kézikönyve. (GRUBER Ágoston művének ford.) Pest, 1854.