Az intézmény udvarán a gyerekeket különféle játékok várták, s aki akart, még csillámtetoválást is kaphatott a karjára, arcára. Az árnyas fák alatt a főzőcsapatok bográcsos ínyencségeket készítettek, ropogott a tűz például pörkölt, spagetti s gulyás alatt, az iskola direktorával felálló szakácsteam pedig körmös pacallal lepte meg a vendégeket. Az ínyes gasztrokölteményeket – ebéd előtt – Somogyi Zoltán „Max” vezetésével Mokos János káplán és Balogh-Kovács Beatrix, a nap háziasszonya zsűrizte.

A sátor alatt az iskolához kötődő családok, személyiségek vallottak életükről, nehézségeikről, örömeikről s hitükről, Őry Rózsa kérdéseire válaszolva. Mokos János, a Fő téri templom káplánja például elárulta, a papi hivatás gondolata kilencedikes korában, a nagycsütörtöki szertartás hatására erősödött meg benne, s lelkében Isten hívó szava csakhamar életdöntéssé vált.

Ennek kapcsán azt tanácsolta János atya a szülőknek, ne féljenek attól, ha fiuk hasonlóképpen határoz, hiszen aki érzi az elhívást, annak ez az útja, s így lesz teljes az élete, az Úr pedig ezen az úton mindig mellette áll, a nehézségek, küzdelmek idején is.

Őry Gábor igazgató lapunk kérdésére úgy fogalmazott: e nap mottója „a család és a közösség”.

– Ez is egyfajta tanúságtétel, hiszen a közösség és a család kicsiben leképezi az egyházat, s ha ezt építjük, akkor tulajdonképpen az egyházat építjük – bocsátotta előre a direktor. – Már most, néhány óra elteltével is érezzük: hagyományért kiált ez a rendezvény, éppen ezért folytatását tervezzük, a következőkben minden szeptemberben összejön majd a Ranolder-közösség egy hasonló, az elmélyülést, a

szórakozást s elsősorban az együttlétet biztosító programra, amely a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt örömet, élményt jelent.